tavasz?

Az izlandiak ugyanolyan szeszélyesek és kiszámíthatatlanok, mint az itteni időjárás. Ha nem tudnám, hogy a "mánnyána" életérzés legfőképpen a spanyolokra jellemző, azt mondanám tipikus izlandi hozzáállás. Olyan "lesz, ami lesz" féle beállítottság, ami, nem mondom, szinte feltétele annak, hogy ezen a helyen, ilyen környezeti körülmények között túlélj..valahogy. Soha nem bízhatsz abban, hogy a dolgok megmaradnak olyannak, amilyenek a jelen helyzetben, mert a következő percben már jön a változás.. hát ilyen..mi kell, hogy megmaradj jókedvűnek? rugalmasság? elfogadás? türelem?
Itt most iszonyú hideg van. Minusz nemtudommennyi.. meg hó!!! Nem tudom megszokni.
Itt nem volt óraállítás, szóval két órával korábban van, mint otthon.
Reggel már hatkor világos van, este fél kilencig kb...
A kávézók teraszán dél körül lassan lassan megjelennek a rendületlen napimádók.. egyre többen vonulnak az utcára vasárnap, csak úgy, sétálni, nézelődni, élvezni a napsugarat.. a hideg ellenére igen kellemes.
Nekem meg még ezen a héten össze kell hoznom egy elfogadható esszét , bálnavadászat izlandon, bálna-les, vagy mi (whale-watching) meg az egész bálnászathoz való hozzáállás. Rá kell vennem magam, hogy írjak! ÁÁÁ

miđvikudagur

Ma az a tipikus pocsék idő van. Szitál az eső, de nem kicsit és közben fúj a szél a pofádba. Mondtam már, hogy van bicóm?? Szóval van. Kaptam Évitől, attól a magyar lánytól, aki itt él a családjával. Még otthon találtam rá a blogjára, amit az öccsével együtt írtak (már annyira nem mert az öccse közben Londonba költözött). A családja még az elején meghívott ebédelni , elvittek kocsival egy nagy bevásárlóközpontba, ahol Évi shopping rohamot kapott , én meg.... nem... Mindegy, nagyon aranyosak, mindkét szülője tornaedző, délután háromtól este 10 ig dolgoznak, ugyanannál az egyletnél. Ők már három éve vannak Izlandon, míg Évi csak egy éve. Ő most izlandiul tanul, amit nem kis megpróbáltatásként él meg.
És igen, ettem rohasztott cápahúst... egyénbként ezt a kaját az izlandiak csak kivételes (szertartásos) alkalmakkor eszik, pl a hagyományos "torrablót" ünnepen, ami február közepén van (pogány tavaszköszöntés.. ) az egyetem szervezett nekünk egy ilyet, arról már írtam, na és ott megkóstoltam, de iszonyú büdös és egy hagyományos izlandi pálinkával a "brennvín"-nel kell leöblíteni, ami szintén rossz íző (enyhén szólva..).
Ma írtunk dolgozatot "óészaki vallás" órán, de már a harmadikat ebben a félévben, s közben lassan fel kell kötnöm a gatyám, mert árprilis közepére három 8 oldalas esszét kell leadnom, plusz vizsgák!

doggy

a fürdőzést sem viszem ám már túlzásba. az első napokban szinte minden nap voltam.. de ma este elmegyünk a város legnagyobb fürdőjébe..csúszda, meg minden. Az idő itt tényleg kiszámíthatatlan. Egy nap alatt váltakozva süt ki a nap, ered el az eső, keletkezik hóvihar. Nagyon gyakran elég erős szél fúj, de már megszoktam, hogy sose tudom, mire számítsak. Ettől mindig izgalmas nap elé nézek, s sose bízhatsz az időben. Óliéknak van egy kutyájuk. Egy nagy házban laknak a barátjával, Himmivel (a neve Hilmar, ez csak becenév) aki 9 évig élt Dániában, de nemrég visszajött, mert szakítottak a barátjnőjével, akivel két gyerekük van. Himminek van egy másik lánya is egy izlandi lánytól :) szóval teljes a kép. Ami a kutyát illeti, egy barátjától kapta Himmi, mert annak nem volt elég ideje rá. A neve Niko , és imádom. Doberman, hosszú farokkal és ép, szép hosszú lapátfülekkel. Iszonyú barátságos. És mivel se Ólinak se Himminek se kedve se ideje sétáltatni, én kezdtem el sétálni vele... így legalább felfedezem a város összes zöld övezetét és parkját, meg erdejét, ami ugye vicc, mert a legtöbb "erdő" nem is igazi erdő, már ami nekünk magyaroknak az, hanem néhány fenyő meg másfajta fa egyhelyre telepítve.. "Mit tegyél, ha eltévedsz egy izlandi erdőben?.... Állj fel!" haha. Lényeg, hogy nagyon örülök a kutyusnak. A belvárosban alig látni kutyákat, sőt a sétálóutcában tábla tiltja, hogy kutyák betegyék a lábukat az utcába! Kutyus a képen..kép áthúzva..! Asszem forradalmasítom az izlandi kutyakultúrát.. Nem tudom, miért nincs itt annyi kutya. Pedig látom az embereken, hogy szeretik Nikót (aki persze minden járókelőt megszagolgat, farokcsóválva)... Vannak kijelölt kutyasétáltató helyek, de ott is össze kell szedni a kutyagumit és igen ritkán láttam arra kutyát.

Oli

na szoval, ami a lényeg: amiért nem irok most olyan gyakran, az az, hogy megismerkedtem egy kedves izlandi fiúval, s sokat vagyok vele... ezért hanyagolom a blogot, ezért szukult be kicsit a látóköröm...de gondoltam ezt most tisztázom itt nektek, s ezzel már mesélthetek is mindenfélét, ami történik velem, s ami föként velunk kapcsolatos, meg azokkal a dolgokkal, amiket vele megélek, de amelyek mégis az ittlétem részét képezik. A fiúról annyit röviden, hogy itteni, nem Reykjaviki, hanem Akranes-böl származik, kb 20 km re innen. Munkanélkuli segélyen él, de azért nyáron szokott dolgozni. Télen, saját bevallása szerint,téliálmot szokott aludni, hogy aztán a hosszú nyári napokat kiélvezhesse.. Ilyenkor az anyukájának segit, lazachalászokra föznek egy hotelban a városon kivul. Ilyenkor hónapokra odavannak. Sokat utazott, volt már Angliában pultos, itt Izlandon gátépitésen is segédkezett. Volt már egy hónapot Afrikában, Venezuelában, az USA-ban.. Szulei élnek, két lánytestvére van, mindkettönek van gyereke, s neki is van két lánya, 8 és 9 évesek. Ö 32 éves, tehát elég fiatalon lett apuka. Az anyukával is találkoztam már, meg a lányokkal is.. Egyébként nem voltak házasok soha, csak vagy 2 évig voltak egyutt, s a második lányka szuletése után elég hamar vége lett a dolognak. Az anyukának egyátalán nem jelentett problémát felnevelni egyedul a kicsiket, ugyanis itt nagyon jó a szociális rendszer, s amennyire tudom, Oli (igy hivják a fiút) nem is fizet gyerektartást.. Meg amúgy is , már nem egy fiatal fiúval találkoztam, akiknek nem is egy gyerekuk van szana szerte, kulömbözö anyukáktól.. Igy megy ez.. En tényleg azt hittem, hogy itt mindenki rendesen, szorgalmasan dolgozik, kiveszi a részét a szociális gépezetböl, de persze nekem sikerult megtalálnom a valószinuleg egyetlen munkanélkuli izlandi pasit.. Egyébként a munkanélkuliség csak tavaly óta 1 % - ról kb 7%-ra ugrott, s magasabb a férfiak körében.. Nagyon sok lengyel elhagyta az országot és (nem csak kulföldieknek) nagyon nehéz munkát találniuk mostanában. Amúgy lehet hogy Oli áprilistól egy közeli általános iskolában fog dolgozni a konyhán, az anyukája révén..
Na , egyenlöre ennyi, megyek órára, majd még irok..

happy birthday to myself

ma van a szülinapom, és nem történik semmi, nem remeg meg a föld, nem lőnek fel tüzijátékot, nem vetítik ki óriásvetítőre a nevemet.. viszont kapok kedves jókívánságokat, szeretett emberektől, családtól, és ami a legjobb, a facebook-ra is rácuppantam. s ezen a virtuális élet-szimulátor felületeten ölelgetnek puszilgatnak integetnek szülinapom alkalmából... s mivel jelenleg sokszor benézek ide, igen jól esik hogy - ha csak virtuálisan is de- éltetnek.

az egyetem nyomulós, sokat kell olvasni, jelenleg is ezt csinálom, s pezsgőt szürcsölök (ajándék magamnak) .. viszont pénteken ereszd el a hajam lesz a Kulturában, remélem jó sokan jönnek, kirázom magamból mindazt ami nem kell.. és ingyen sör lesz.. (összetoboroztam az emberket, de az ESN , egyetemi klub is pont aznapra szervezte az ingyen sör partit) úgyhogy dupla öröm, dupla mennyiségű ember..