házibuli

na. szóval. összeszedem magam és írok. hogy mi történt, mi van velem? hát, egyre jobban beszippant az Élet.. s ugye nem lehet egyszerre élni is meg megmaradni megfigyelőnek.. Igy hát az objektivitásom egyre csorbul, ahogyan telnek a hetek.
Múlt héten pénteken egy izlandi házibuliba vetett el a sors. Ahogy beléptünk, s megpillantottam a nappaliban azt a tucat (izlandi) fiút, gondoltam, inkább visszafordulok, de szerencsémre a kiskonyhában ráleltem a csapat másik felére, a három izlandi lánykára, Évára, Anitára és Gunnarra, akik békésen borozgattak s igen nagy szeretettel fogadtak körükben. Azonnal átváltottak angolra, s rendületlenül tolmácsolták, hogy éppen miről volt szó, ha épp pár szót váltottak az anyanyelvükön. Kérdezgettek, meséltem, s persze előjött a tipikus kérdés, hogy mit tartok a legnagyobb külömbségnek Izland és Magyarország között. S én nem vonakodtam azonnal ellőni, hogy hát, Magyarországon nem biztos, hogy ilyen szeretettel fogadnának egy idegent, aki csak úgy betoppan az ember konyhájába. S főként nem biztos, hogy szívesen elcsevegnének vele angolul :)
Egyszóval jól éreztem magam. Később, mi lányok behajtottunk a városba (kocsival) egy helyre, ahol Éva dolgozik hétközben, s ahol ezért ingyen vörösbort kortyolgattunk, sőt a lányok unszolására még egy tequila körbe is becsatlakoztam ..
s milyen jól tettem.
már régen letettem a rövidekről, de most igen jól esett, s ügyesen taktikázva a sóval meg a citrommal utána, kifejezetten frissítőként hatott a dolog.
Azt meg kell említenem, hogy ezek a lányok jóval fiatalabbak nálam. Éva, a házibuli háziasszonya, 21 éves és a barátjával él, aki 27 éves és szintén jelen volt a nevezett eseményen. Anita, kevésbé beszél angolul, de annál szélesebben mosolyog rám, vakító fehér fogaival, 20 éves tán, s egy kézilabdás srácnak a barátnője, akivel együtt Svájcba mennek hamarosan, mert a fiút átvette valami svájci liga. S a legnagyobb szám, számomra Gunnar, iszonyú szexi kiscsaj, 19 éves, nagyon szép arca van, de annál magabiztosabb kisugárzása, azonnal leveszi a fiúkat a lábukról. Mindig nézte, hol vagyok a bárban, az utcán ha vonultunk, jött és belémkarolt, nem hagyott ám csak úgy magamba.. s ez jól esett.
Na de, a tequlila után egy másik helyre mentünk, szeretett Café Kulturámba, ahol a zene pocsék volt éppen, ezért ki is fordultunk, s elindultunk egy másik helyre, ahol a fiúk már vártak ránk. De a zene itt sem volt a fogunkra való, ígyhát egy kis ücsörgés, iszogatás után továbbáltunk. Még egy másik helyre Club 11 (nem biztos.. egyszerűen nem tudom megjegyezni a helyek nevét), ahol viszont akkora tömeg volt, hogy egy darabig az ajtóban nyomakodva próbáltunk beljebb furakodni. Ekkor már vagy öt óra volt, úgyhogy nemsokára haza indultunk.
Tudnotok kell, hogy furamód mind a három lány hamarosan elutazik Izlandról, a barátjukkal együtt. Éváék Marseille-be mennek, szerencsét próbálni, munka stb. Gunnar a barátnőjével megy Barcelonába, "csak úgy", szintén csak utazni egy kicsit , élni.. S mint mondtam, Anita a barátjával megy Svájcba, szintén határozatlan időre. Saját bevallásuk szerint "Izlandon nem történik semmi és az idő is szar."